A brit Királyi Posta idén ünnepli 500. születésnapját. Az első bélyeg, az első karácsonyi képeslap, a több mint százezer emblematikus piros postaláda mind a történetéhez tartoznak.
VIII. Henrik 1516-ban nevezte ki az első postamestert. A szolgáltatás akkoriban annyiból állt, hogy országszerte levélhordó lovak álltak rendelkezésre a királyi levelek szállítására. 1660-tól lett a posta nem csak az uralkodó privilégiuma, hanem mindenki számára elérhető szolgáltatás. Ekkor született az első postatörvény. 1665-ben még csak 45 ember állt a posta alkalmazásában, mára az Egyesült Királyság egyik legnagyobb munkaadója lett 140 ezer alkalmazottal.
A postaládákat 1835-ben Anthony Trollope javaslatára vezették be, aki azon kívül, hogy író volt, a postának is dolgozott. Bár ma már el sem tudnánk őket másként képzelni, mint pirosan, ahogy arról már korábban is írtunk, a brit postaládák színe eredetileg zöld volt, amelyek azonban túlzottan beleolvadtak a környezetükbe, így az ügyfelek nem mindig találták meg őket. A panaszok hatására változtattak a színén.
1840-ben megszületett a Penny Black, a világon az első kiadott bélyeg, amely egyben megteremtette az előzetes bérmentesítés rendszerét, ahogy azt ma is használjuk. Három évvel később az első karácsonyi képeslap is elkészült, amelyből mindössze 1000 darab készült, de igen fontos tradíciót indított el. 1844-ben már 242 millió postai küldeményt kézbesítettek.
A táviratkihordó a XX. század fordulóján nem csak sürgönyt, hanem embert is kivihetett a címre, ha éppen az volt a „küldemény”, így 1909-ben szüfrazsettek postázták magukat egyenesen a Downing streetre a miniszterelnöki rezidenciára.
Talán kevésbé közismert a Titanic története kapcsán, hogy a hajón postahivatal is volt, és a Titanic katasztrófájában öt postai dolgozó is odaveszett.
A brit postához köthető a nagy vonatrablás is, 1963-ban, amikor a rablók 2,6 millió fontot tulajdonítottak el a Glasgow és London között közlekedő postavonatról. Ronnie Biggs, az egyik elkövető legendás figura lett az ügy kapcsán. Bár elfogták 1965-ben megszökött a börtönből és 36 évig bujkált, 2001-ben feladta magát.
A brit postát szállították lovakon, szamárháton, postakocsin, hajón, vonaton, sőt rakétán is.
Alapjait VIII. Henrik fektette le, II. Erzsébet pedig 90 éves lesz idén, a centenárium évében.
