Ha emlékeztek még rá, nemrég írtunk a QR kóddal zenélő Verdi és Wagner bélyegekről. Ezen évforduló nyomán gondolta úgy a Bélyegmúzeum, hogy bemutatja, hogyan is fűzhető egybe a két téma, vagyis a zene és a bélyeg. Ebből lett a bélyegrapszódia.

A címért több „jelentkező” is verseng, nehéz egyértelműen megítélni a valódi győztest. Szerintetek? Alapvetően talán az épület mérete lehet a döntő, egészen biztos, hogy a személyzet maximum egy fős lehet.

Újra ünnepi díszbe öltöztethetjük a képeslapokat húsvét alkalmából. Küldjünk, mert olyan jó kapni! Hátha mi is kapunk viszonzásként néhányat, és nem csak az unalmas számlalevelek ömlenek ki a postaládából. Pláne, ha különleges alkalmi bélyeget ragasztunk az üdvözlőlapra.

Korábbi különleges bélyegeket előszámláló posztunkból (amit itt olvashattok) még mindig van, ami kimaradt. Most ezt szeretnénk pótolni: a zenélő bélyegtől, a térhatásúakon át, az élő bélyegig vezet a sor.

Nem is olyan régen írtunk egy bélyegről, ami lehet, hogy árverési rekordokat fog döntögetni a nyár elején New Yorkban. Aki szeretné elolvasni az 1 centes magenta-bíbor bélyeg kalandos történetét, hogy hogyan került egy elítélt kezére, az ide kattintva megteheti.

De most folytassuk barangolásunkat a legértékesebb bélyegek világában. Kezdjük is rögtön a világon a legelsővel, az 1840-ben Viktória királynő uralkodása alatt kiadott Penny Blackkel. (Erről a bélyegről is írtunk már korábban.) A bélyeg önmagában nem számít ritkaságnak, mert elég sok fennmaradt belőle, mégis van oka, hogy szerepelhet a legdrágábbak között, amellett, hogy az legelső cím birtokosa is.

Volt-e élet a bélyeg előtt?

Ki emlékszik már azokra az időkre, én biztosan nem, de alighanem más blogolvasó sem. Arról már olvashattak itt korábban, hogy az első bélyeg Nagy-Britanniában 1840-ben született meg, a híres Penny Black, de akkor mi volt előtte?

Egy bélyeg általában nem arról híres, hogy sok felirat van rajta, így nem csoda, hogy a belga posta által kibocsájtott nőnapi bélyeg Guiness-rekordot döntött. Nem kevesebb mint 606 szó olvasható rajta, négy nyelven, melyek ráadásul egy női arcot adnak ki együtt.

A bélyeg egy olyan egyszerű, szó szerint aprócska dolognak tűnik, az ember el sem tudja képzelni, mi mindent ki lehet hozni ebből az eredetileg alapvetően praktikus célra létrejött dologból. Ma már azonban, amikor mindennél annyira fontos, hogy interaktív legyen, mozogjon, szóval valami pluszt nyújtson, a bélyeg sem lehet ez alól kivétel. A technológia fejődésével a bélyeg is lehet színes, szagos, hangos, fából vagy éppen vasból készült.

Úgy tűnik, a tavalyi állatszaporulat idén is folytatódik a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Már ebben az évben született vörös vadbivaly és csupasz turkáló kölyök is. Most a Posta bélyegkisívet bocsájt ki az állatkert tizenkét új, kis lakójáról. A sorozat méltán lehet népszerű majd a fiatalabb korosztály körében, bár alighanem a felnőttek sem tudnak ellenállni a kedves állatkölyköknek.

A 19. századi 1 centes dél-amerikai bélyeg már háromszor döntött árverési rekordot, mint a legdrágábban eladott önálló bélyeg. Ez újra megtörténhet, sőt a világon a legdrágább címet is elhódíthatja New Yorkban, júniusban, amikor kalapács alá kerül.