Korábbi különleges bélyegeket előszámláló posztunkból (amit itt olvashattok) még mindig van, ami kimaradt. Most ezt szeretnénk pótolni: a zenélő bélyegtől, a térhatásúakon át, az élő bélyegig vezet a sor.
Talán meglepő, de a Himalája lábainál megbúvó királyság, Bhután a bélyegkészítés terén már nem egy esetben újítónak bizonyult. Így van ez a hangzó, zenélő bélyegek tekintetében is. 1973-ban hanglemezbélyeg-sorozatot bocsátottak ki. A kisméretű bakelitek küldemények bérmentesítésére szolgáltak, de hagyományos tűs lemezjátszón le lehet ezeket játszani, rajtuk hallható például az ország himnusza, illetve népdalok is. 2008-ban pedig – haladva a korral – kiadták Bhutánban a világ első CD-bélyegét is.
Magyarország sem marad le sokkal ebben a „versenyben”. 2013-ban a Magyar Posta kibocsátott egy QR-kódos bélyeget Richard Wagner és Giuseppe Verdi születésének 200. évfordulója alkalmából. Ugyan a zene nem egyenesen a bélyegből árad, hanem ha leolvassuk a kódot okostelefonnal, az a Magyar Állami Operaház oldalára viszi a zeneszerető bélyeggyűjtőt, ahol információkat és zenét talál.
Világít
Új-Zéland 2007-es bélyegsora az ország világítótornyait mutatja be. Különlegessé az teszi ezeket a bélyegeket, hogy a fénysugár foszforeszkál, azaz szó szerint világít a sötétben.
Más fizikai jelenség adja az ibolyántúli, avagy közkeletű nevén UV-fényben világoló bélyegek különlegességét. A speciális megvilágításban rejtett ábrák és szövegek tárulnak fel. Ezek közé tartozik az 1999-es teljes napfogyatkozást megörökítő magyar blokk is.
Új-Zéland nem csak a fény, hanem a „hőhatású” bélyegek terén is úttörő volt. A tudósok vegykonyháiból egyre furcsább, nyomdailag is használható anyagok kerülnek ki. Ilyenek a hőhatásra színüket megváltoztató festékek. Ha megdörzsöljük Új-Zéland „Jókívánság” kisívének valamelyik bélyegét, a fekete folt alól bölcs mondás, jókívánság tűnik elő. Ahogy a felület kihűl, a felirat ismét elsötétedik.
Magyarországon a Budapesti Kutatóreaktor 50 éves fennállására bocsátott ki bélyeget a Posta 2009-ben. A blokk különlegessége, hogy az ötszínű ofszet nyomtatás mellett a hatodik úgynevezett „hőre színváltó” festék alkalmazásával, szitanyomással került a blokkra. A bélyegképet körülvevő terület háttérszíne hő hatására megváltozik.
A dombornyomott bélyegek változatai szinte egyidősek a bélyegkiadással, ahogy a térhatást keltő bélyegek is elterjedtek világszerte, nagyon sok helyen adtak ki hologramos vagy több dimenziós bélyeget. Ma már a 3D-s (persze a hozzá járó szemüveggel együtt) bélyegek sem ritkák, szinte megérinthetjük a bélyegből kiemelkedő tárgyakat.
Az utóbbiak továbbfejlesztett változata a mozgó bélyeg, melyek egyike például az ausztrál vízimentők munkáját úgy látjuk, mintha filmfelvétel lenne: a hullámokon pattogó motorcsónak mozgását hűen érzékelteti a 2007-ben kiadott blokk.
Élő bélyeg
Végül pedig elérkeztünk azokhoz a bélyegekhez, amiket akár el is lehet ültetni. Hollandia 2007-es bélyegének középpontján kis virágmagok kaptak helyet, Marokkó 2010-ben olyan bélyeget bocsátott ki, amelyre a lucernavirág képe mellé átlátszó fóliával három parányi, valódi lucernamagot rögzítettek, melyeket akár el is lehet ültetni – még bélyegestül is. Thaiföld ugyanezen esztendőben kiadott bélyegén pedig valódi rizsszem domborodik.
Egészen friss esemény, hogy elkészült a világ első porcelánbélyege is, amit az osztrák posta adott ki. A Bécsi rózsás bélyeg 4 milliméter vastag, 11 gramm súlyú és hagyományos módon használható. Valódi augarteni porcelánból készült préseléses technikával, 960 fokon 24 órán keresztül égetik, hogy strapabíró legyen.
Hogy még mi lehet a folytatás? Ezt kreatív fantáziátokra bízom.
