ÚJRA ITT A HÁROMKEREKŰ SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁR!

2020. szeptember 16. MagyarPosta

Gondolták volna, hogy az első magyar motoros járművel, egy háromkerekű segédmotoros kerékpárral pont egy postás robogott? 250 köbcentis motor, húsz, komoly lejtőn akár huszonöt kilométer/órás végsebesség, fél lóerős teljesítmény! Ma már megmosolyogtató adatok ezek, de 1900-ban Csonka János levélgyűjtő háromkerekű segédmotoros kerékpárja lényegesen használhatóbbnak bizonyult, mint a nyugati modellek. A járművel húsz évig hozták-vitték a leveleket a hazai postások, manapság pedig reneszánszukat élik a háromkerékű járgányok.

Csonka János és Bánki Donát közös fejlesztésű háromkerekű segédmotoros kerékpárja műszaki alapjai mai szemmel kissé spártaiak: se váltója, se tengelykapcsolója nem volt. Elindulni taposással lehetett, ráadásul be is kellett hozzá tolni a motort. A megálláshoz pedig ki kell kapcsolni a motort. A postások mégis imádták.

tricili_regi_es_most.png

 Ma, több mint 100 évvel később újra reneszánszát éli a háromkerekű segédmotoros kerékpár, csak ezúttal elektromos fejlesztésben. Előnye, hogy nagyobb raktérrel rendelkezik, mint a kerékpárokon lévő táskák, így csomagok szállítására is alkalmas. Ugyanakkor lényegesen kisebb mind a fizikai, mind az ökolábnyoma, mint a benzines járműveké. A Kyburz DXP típusú háromkerekű segédmotoros kerékpár hatótávja akár 80 km (sebességtől és útviszonyoktól függően) is lehet, és 7-10 óra alatt feltölthető. Társaságunk mindig is nyitott volt olyan új technológiák alkalmazására, amivel óvhatjuk környezetünket. Éppen ezért folytatjuk idén is a kézbesítésben használt járműveink cseréjét környezettudatosabbra. Több mint 500 kézbesítéshez használható autót, motort, biciklit vásároltunk már, köztük 123 darab ilyen háromkerekű kis csodát is, elsősorban Budapesten a nemzetközi küldemények, vidéken pedig levelek és csomagok együttes kézbesítésére. A jármű legfeljebb 45 km/h sebességgel tud haladni és a hatótávja nagyjából 80 km.

A háromkerekű nemcsak nálunk, hanem a világ számos más országában is egyre népszerűbb: Svájcban, Norvégiában, Izlandon, Finnországban, Új-Zélandon, Ausztráliában is, és mi is ugyanúgy szeretjük, mint 100 évvel ezelőtt a Csonka-féle verziót.

 

 

 

Robotfutár hozza a weben vett holmit

2020. szeptember 09. MagyarPosta

Forrás: Metropol

Vezető nélküli, 5G technológiával működő autókat állítottak szolgálatba Kelet-Kínában az internetes rendelések gördülékenyebb kézbesítésére - olvasható a Metropolban.

A csaknem fél méter magas, fehér kisautók Csiangszu tartomány székhelyén, Nankingban a múlt hétvégén kezdték meg működésüket.

A jármű képes magától értelmezni a közlekedési lámpák jelzéseit, érzékelni és elkerülni a 100 méteren belül lévő akadályokat. Az átlagsebessége 8-15 km/óra közötti. Az önvezető kisautókba helyezett árucikkekhez a megrendelő egy egyedi jelszó segítségével juthat hozzá. A megadott címre érve a kisautó üzenetben értesíti a vásárlót.

 Az önvezető kisautók helyzetét egy vezérlőközpontban figyelik folyamatosan. Ha egy jármű valamilyen akadályba ütközik vagy túl hosszú időre leáll, figyelmeztetést küld a központ technikusainak, akik szükség esetén kézi vezérlésre átállítva át tudják venni az irányítást az autók felett. Kézi vezérléssel akár félre is  lehet állítani az útról, majd a probléma megoldása után újra vissza lehet őket kapcsolni automataműködésre.

robotfutar.jpg

                                                                             Forrás: Metropol

Ha a robottikánál még nem is tartunk, azért a Magyar Posta is folyamatosan fejleszti a kézbesítési technológiáját.  A cél, hogy minél gyorsabban, pontosabban egyúttal minél inkább kímélve a környezetet kapja kézhez a címzett a küldeményét.  Ennek érdekében az idén már több mint 500 kerékpár 50 elektromos autó és ugyanennyi triciklivel rója a hazai utakat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A házaspárnak, aki egy farmon él három gyerekkel és sok birkával” – ez állt egy borítékon – ennél azért pontosabb címzés szükséges a gyors és pontos kézbesítéshez

2020. augusztus 24. MagyarPosta

Egy izlandi turista, aki nem tudta pontosan a nevét és a címét annak a családnak, akinek küldeni akart egy levelet, de jól emlékezett a helyre, cím helyett egy térképet rajzolt a borítékra, pirossal megjelölve a konkrét helyet. A küldemény – köszönhetően a postás helyismeretének – sikeresen célba ért.

boritek_2.jpg

                         Fotó: Reddit

A térképrajz helyett azonban inkább a megszokott címzést javasoljuk. A postás számára helyismeret mellett is fontos, hogy a küldeményen feltüntetett címadatok pontosak és olvashatók legyenek.

A Magyar Posta több mint 4,5 millió magyarországi címre kézbesít évente mintegy 553 millió levelet. Ennek tízezred része, az a 100 000 levél, amely esetében a címzés helytelensége miatt nem jut el a küldemény a címzetthez. De ennél jóval több eset az, amikor a címzés hiányosságait a postások helyismerete pótolja.

A Magyar Posta tapasztalatai szerint előfordul, hogy a címzésből éppen a címzett neve hiányzik, és nem ritka az sem, hogy házszám nélkül csak címzett neve és az utcanév adott, más esetben egyszerűen olvashatatlan a címzés. Ma már a levélfeldolgozás – már csak a mennyiség okán is – gépesített tevékenység. A hiányosan vagy olvashatatlanul megcímzett leveleket pedig nem tudják a gépek „olvasni”.

Néhány egyszerű szabály betartásával a te leveled is tökéletesen kézbesíthetővé, ’gépre alkalmas’-sá válik:

  1. Ha kézzel írsz, használj kék vagy fekete tollat, és próbálj azonos nagyságú betűket írni.
  2. Ne húzz alá, vagy emelj ki semmit a címzésen, nincs szükség rá.
  3. Ha géppel címzed a borítékot, válaszd az Arial betűtípust.
  4. Tartsd a címzési sorrendet azaz: címzett neve, város, utca és házszám ( ha van: épület, emelet, ajtó), és irányítószám.
  5. A boríték alján és oldalán 1,5 cm-t hagyj szabadon. Hogy miért? Mert erre a területre nyomtatja a levélfeldolgozó gép a saját vonalkódját.

+1: Ha postafiók a levelezési cím, csak és kizárólag a postafiókos címet tüntesd fel.

Valahogy így:

helyes_cimzes.jpg

Címezz pontosan, és biztos lehetsz benne, hogy küldeményed pontosan célba ér! :)

Milliókat érő hibák

2020. június 16. MagyarPosta

Minél ritkább egy régészeti lelet, egy drágakő vagy egy festmény, annál értékesebb, igaz ez a bélyegekre is. Sőt, hatványozottan igaz a bélyeg-tévnyomatokra. Egy-egy nagyon ritka tévnyomat ára felér Monet-, Renoir- vagy Gauguin-alkotásokéval. De mit is hívunk tévnyomatnak? És miért ilyen értékesek?

A tévnyomat tulajdonképpen egy nyomdahibás bélyeg, amely véletlenül átcsúszott az ellenőrzésen, és rövid időre postai forgalomba került, a hiba észlelésekor azonban bevonták. Az, hogy műszaki hiba vagy emberi mulasztás miatt készült tévnyomat, tulajdonképpen mindegy, csak az számít, hogy hány darab maradt közkézen. A budapesti Bélyegmúzeum számos, milliókat érő, mára már legendássá vált tévnyomatot őriz. Ezek közül mutatunk be itt három izgalmas ritkaságot.

A legértékesebb magyar tévnyomat, a Fordított Madonna

 

Ki gondolta volna, hogy egy rosszul elhelyezett papírból milliós ritkaságot születik?

Az 1921 és 1925 között nyomott Koronás Madonna sorozattal– amelyet Helbing Ferenc tervezett – pont ez történt. A bélyeget két színnel, két fázisban nyomták; külön a keretet és külön a középrészt. Az 5000 koronás névértékű címlet esetében azonban valami véletlen folytán fordítva került a  papír  a nyomdagépbe, így az egyik bélyegíven a bélyegábra közepén levő, Szent Koronát viselő Madonna 180 fokkal elfordult. Mivel a képmás szimmetrikusan a bélyeg közepén maradt, az egyforma méretek miatt nem volt nagy a képelcsúszás, ezért nem vették észre az ellenőrök a hibát.  A tévnyomatból egy 100 bélyeget tartalmazó ív postai forgalomba is került. A ritkasággal a budapesti Bélyegmúzeum is büszkélkedhet.

forditott-madonna-tevnyomat.jpg

 

 Amikor lemaradt a felirat

 Szakértők szerint minden idők legdrágább magyar filatéliai ritkasága – a megmaradt ívdarab együttes piaci értékét tekintve – a Nagymánya tévnyomat.

 nagymanya_belyeg_felulnyomat_nelkul.jpg

1938-ban az első bécsi döntés a Felvidék déli, többségében magyarlakta részének visszacsatolásáról rendelkezett. Ennek emlékére a Magyar Posta a Szent István sor 20 és 70 filléres címletét eltérő színben újra nyomta, és az alábbi képen is láthatóan a bélyegeket Hazatérés 1938 felülnyomással látta el.

hazateres-19381-belyeg_felulnyomattal.jpg

Egy felvidéki kisközségbe, Nagymányára azonban olyan 100 bélyegből álló ív került, amelyről hiányzott a felülnyomat. A felirat nélküli tévnyomatból 62 már elfogyott, mire rájöttek a hiányosságra. A 24 bélyeges ívmaradék, amely a Bélyegmúzeum tulajdona, ma már felbecsülhetetlen értékű.

A „himlőhelyes” király

Az 1871-ben kiadott elhíresült bélyegsoron Ferenc József látható. A krómsárga, 2 krajcár névértékű bélyegeken a nyomdafesték nem egyenletesen oszlott el, ennek ’ köszönhetően’ úgy tűnik, mintha himlőhelyes lenne az uralkodó arca. A szépséghiba miatt az elkészült ívek nagy részét ugyan bezúzták, de néhány példány így is forgalomba került. Az egyetlen, ezzel bérmentesített nyomtatvány a Bélyegmúzeumban található.

himlohelyes_kiraly_belyeg.jpg

 

 

Ha felkeltették az érdeklődésedet ezek a becses hibák és további bélyegkülönlegességek is érdekelnek, látogass el a budapesti Bélyegmúzeumba, amelynek a világon egyedülállóan gazdag gyűjteményében több mint 14 millió darab bélyeg található a világ minden tájáról, köztük az említett ritka tévnyomatok is. A gyűjteményből 550 ezer darab látható kiállítva, de ha kérjük, bármelyiket megcsodálhatjuk.  

A múzeum várhatóan a rendkívüli veszélyhelyzet megszűnését követően nyit újra. Bővebb információt itt találsz:http://www.belyegmuzeum.hu/ 

Amikor a tudomány és a technika legyőzött mindent

2020. május 26. MagyarPosta

„Láttam a Földet alattunk és büszke voltam, hogy az emberiség ezt tudta produkálni, a tudomány, a technika legyőzött mindent.[1] - idézte fel az első magyar űrhajós az átélt élményeket. Farkas Bertalan 40 éve, május 26-án indult és június 3-án ért földet szovjet kollégájával. A Magyar Posta ennek emlékére jelentet meg bélyegkisívet, és ennek apropóján gyűjtöttünk össze néhány érdekes, kevésbé ismert tényt az űrutazással kapcsolatban.

ifjusagert_urrepules40_kisiv.jpg

Hazánk az Interkozmosz program keretében vett részt a Szovjetunió békés célú, nemzetközi űrkutatási programjában. Az űrrepülésre 95 vadászrepülőgép-pilóta közül választották ki - alapos orvosi-, intelligencia-, pszichológiai alkalmassági vizsgálatokkal - a két legalkalmasabbat: Farkas Bertalant és Magyari Bélát.

Farkas Bertalan és szovjet kollégája Valerij Kubaszov űrhajója 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe. A szovjet-magyar páros 9 napot töltött az űrben és június 3-án tért vissza a Földre Szojuz–35 űrhajó leszállókabinjában.

6+1 érdekesség a 40 évvel ezelőtti űrutazásról:

  1. Ezzel az űrutazással Magyarország a nemzetek sorában hetedikként léphetett ki a világűrbe.[2]
  2. Már 1978-ban Farkas Bertalanra esett a választás, de biztonsági okokból Magyari Béla is ugyanazt a kiképzést kapta.[3]
  3. Farkas Bertalan szülei – különösen édesapja – nem támogatták, hogy fiúk vadászpilóta legyen. Végül édesanyja titokban mégis aláírta az engedélyt az édesapa helyett. Ennek a tollvonásnak köszönhetően indulhatott el Farkas Bertalan a világűr felé is.[4]
  4. Az űrállomáson a tudományos mérések és kísérletezések mellett “magyar napokat” is tartottak: az ”étlapon” a sertéspörkölt is szerepelt. A mindennapokat a Gusztáv c. rajzfilmsorozat epizódjai és Koncz Zsuzsa dalai is színesítették.[5]
  5. A magyar űrhajós a nagy utazásra magával vitte az akkori Magyar Televízió kabalafiguráját, a Tévémacit.[6]
  6. Az eseményről 1980-ban a Magyar Posta Szovjet-magyar közös űrrepülés címmel egy alkalmi bélyeget és egy alkalmi bélyegblokkot is kibocsátott. 

+1:  Az űrutazás 40. évfordulóját 2020. június 3-án alkalmi bélyegkisív kibocsátásával köszöntjük, melynek elkészítéséhez Farkas Bertalan is segítséget nyújtott.

A bélyeg további nemes célt is szolgál: a feláras bélyegkisív két címletéhez kapcsolódó felár összegét a Magyar Posta az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatására fordítja.

 A négy bélyegből álló bélyegkisívet Baticz Barnabás grafikusművész tervezte. A címleteken a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központ, a Szojuz–36 űrhajó startja, a Szaljut–6 űrállomás és a Szojuz–35 visszatérő kabinjának képe jelenik meg.

urrepules40_fdc_50.jpg

Az alkalmi borítékon balról jobbra haladó sorrendben Farkas Bertalan, Leonyid Ivanovics Popov, Valerij Viktorovics Rjumin és Valerij Nyikolajevics Kubaszov szerepel. Az alkalmi bélyegzőn pedig az űrhajó kilövésének pillanata látható.

Az alkalmi bélyegkisív 15.000 példányban készült és megvásárolható a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, egyes postákon és a www.posta.hu-n.

 Farkas Bertalannak köszönjük a bélyegtervezésben nyújtott lelkes szakmai közreműködését! :)

 

 [1] Nem akarok az utolsó magyar űrhajós lenni – Farkas Bertalan a Mandinernek, 2019

[2] Wikipédia

[3] Index: 70 éves Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós

[4] FEOL: Farkas Bertalan: „Az emberiség kíváncsi”

[5] Wikipédia

[6] Origo: Farkas Bertalan nem egyedüli magyarként ment az űrbe

 

 

SZÉPSÉGVERSENY RENDSZERES MAGYAR INDULÓVAL!

2020. május 20. MagyarPosta

Tudtad, hogy szépségversenyt nem csak csinos, ifjú hölgyek körében rendeznek, hanem bélyegek között is? Az évente meghirdetett megmérettetésen Európa valamennyi postája részt vehet a megadott témában általa kibocsátott bélyeggel. A szakmai díjon túl pedig közönségszavazás alapján is hirdetnek győztest! Szavazz te is a magyar indulóra!

Az „EUROPA” bélyeg az egyik legnépszerűbb gyűjtési tematika a bélyeggyűjtők körében. A hivatalos logóval ellátott kiadványok igazi kuriózumnak számítanak a bélyeggyűjtők között. A versenyen induló bélyegek témája minden évben más, de mindig valamilyen közös európai történelmi, kulturális értékre vagy közös célokra hívja fel a figyelmet. A 2020-as verseny témája a régi postai útvonalak, melyre a Magyar Posta Elekes Attila André tervezőművész munkájával nevezett.

europa2020_hun_brown.jpg

A XIV. században I. (Nagy) Lajos uralkodása idején a magánleveleket az ún. mészárosposták, azaz a marhákat az Alföldről külföldi piacokra hajtó marhahajcsárok hozták-vitték. A versenyre nevezett bélyegen a debreceni mészáros céh sárgarézből készült cégére és egy szarukürt, az alnyomaton pedig Balla László festő-grafikus rendkívül gazdagon kidolgozott munkája : a Mészárosposta vonulása Magyarországon című rézkarc látható.

europa2020_kisiv_feherperf_50.jpg

 

DOBOGÓS MAGYAR BÉLYEGEK:

 Az Europa-bélyeg szépségversenyre vonatkozó kezdeményezés 2003-ban indult. A Magyar Posta 2008 óta minden évben részt vesz a megmérettetésen és számos alkalommal szerzett dobogós helyezést:

  •  Aranyérmes lett a Levélírás (2008), a Csillagászat (2009), a Gyerekkönyvek (2010) és a Látogatás (2012).
  •  Ezüstérmet kapott a Postai furgonok (2013), az Erdők (2011), Régi játékok (2015) és Hidak (2018).
  •  Bronzérmet szerzett 2016-ban a Gondolkodj zölden! tematikájú bélyeg.

 Figyelem! A szavazatok leadására idén 2020. szeptember 9-ig van lehetőség itt: www.posteurop.org/europa2020

 A végeredményt a tervek szerint a PostEurop plenáris ülésén teszik közzé, melyről szintén hírt adunk majd!

 A szavazatokat előre is köszönjük! J

Neked is eSzemélyid van? Ha még nincs, érdemes kiváltani.

2020. május 15. MagyarPosta

Tudtad, hogy hivatalos és magánügyeidet is intézheted elektronikusan eSzemélyi segítségével? Három előnye is van: környezettudatos, mert használatával csökken a papírfelhasználás, kényelmes, mert online történik és gyorsabb, mint a személyes ügyintézés.

Az elektronikus személyi igazolvány 2016 óta igényelhető, ma már az új igénylők csak ilyen igazolványt kapnak[1].

foto3.jpeg

Az eSzemélyi igazolvány chipje a személyes adatokat biztonságosan tárolja. Az adatok eléréséhez az arra feljogosítottnak szüksége van egy speciális kártyaolvasóra, amely segítségével megfelelő szoftver telepítése után az információk megjeleníthetők.

Az eSzemélyi használható többek között a gyógyszertárakban eRecept kiváltásakor, vagy akár vasúti bérletét is hozzárendelheti chipes igazolványához. Az eSzemélyivel a postán is lényegesen gyorsabban, kényelmesebben intézheted ügyeidet, például amikor ajánlott levelet veszel át, vagy amikor kézbesítés során a postás PDA-ján a kártya egyetlen érintésével azonosíthatod magad.

Kevesen tudják, hogy az eSzemélyihez e-Aláírás funkció is kérhető, ez az ország bármely okmányirodájában igényelhető. Hogy miért érdemes aktiválni ezt? Mert bármely elektronikus dokumentumot hitelesíteni lehet vele, nem kell például kézbesítéskor a küldemény átvételét aláírással igazolni, hanem az okmányt PDA-hoz érintve egyszerűen beütöd a hétszámjegyű e-Aláírás PIN kódot és már kész is a ’hitelt érdemlő’ aláírás.

Ma már több mint 4,3 millió[2] magyar állampolgár rendelkezik eSzemélyivel. Akinek még chip nélküli személyazonosító igazolványa van, az illeték- és díjmentesen – az okmány lejáratától függetlenül – lecserélheti azt eSzemélyire bármely okmányirodában vagy kormányablakban.

Az eSzemélyiről további részleteket a www.eszemelyi.hu oldalon olvashatsz.

Ne felejts hozzá e-Aláírás funkciót is kérni! :)

 

[1] A 65. életévet betöltött – nem letelepedett jogállással rendelkező – jogosult kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű új személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz, így elektronikusan igénybe vehető szolgáltatásokhoz, elektronikus személyazonosításhoz, elektronikus aláíráshoz nem alkalmazható. Természetesen ez csak egy lehetőség a 65. év feletti polgár számára, ha nem kíván élni vele, ő is a főszabályként 6 éves érvényességi idejű, tároló elemmel rendelkező új személyazonosító igazolványt kapja.

[2] 2020. februári 29-i adatok alapján

”Fenn a kék egek, lent az emberek” - 50 éves a Zugligeti Libegő

2020. május 11. MagyarPosta

Fenn a kék egek. Lenn az emberek. Mint a napfény, mint a madár, köztük lebegek. Köztük libegek.” – Tamkó Sirató Károly sorai tökéletesen visszaadják azt a páratlan hangulatot, melyet a Zugligeti Libegőn élhetünk át.  
libego_belyeg.jpg

Az élmény egészen más, ha felfelé utazunk, mint mikor lefelé haladunk:

  • Felfelé a Tündér-szikla, a Hunyad-orom lábánál lévő Szószék-szikla mutatja a felszín közeli dolomit kitörését.
  • Visszafelé káprázatos a kilátás a Hármashatárhegy vonulatára, a Pilis csúcsaira, a főváros és az azt keresztbe szelő Duna látványára.

A Libegő létrehozásának eredeti célja az volt, hogy a kirándulni, sportolni vágyók gyorsabban eljuthassanak a János-hegyre. Az átadás 1970. augusztus 20-án volt.

Alább 5 +1 érdekesség, amit nem (biztos, hogy) tudtál az idén 50 éves Libegőről.

  1. a drótkötél pályája kicsit több mint 1 kilométer hosszú, egész pontosan 1040 méter,
  2. a szintkülönbség 262 méter, ezt lassabban tesszük meg, mintha mozgólépcsőn utaznánk felfelé, mindössze 4 km/óra sebességgel, így 12 perc alatt ’libeg át’ a szerkezet az egyik állomásról a másikra,
  3. 50 év alatt mindössze egyetlen baleset történt rajta, az is az utas hibájából, aki menet közben felhajtotta a „függőszék” biztonsági karfáját.
  4. több tízezer javaslat közül választották ki a Libegő nevet, a hivatalos neve azonban „Jánoshegyi Légpálya",
  5. Hagyomány a tavaszi „Előzd meg a Libegőt” futóverseny, ahol a versenyzők a meredek hegyoldal keskeny ösvényén futnak, sokszor inkább kapaszkodnak fel az alsó állomástól a felső végállomásig.

+1:       Bár a járványhelyzet miatt a Libegő egyelőre nem üzemel, addig is, míg újra nyit, megcsodálható bélyegen. A Magyar Posta alkalmi bélyeget bocsát ki a Zugligeti Libegő átadásának 50. évfordulójára.

libego_fdc.jpg

Az alkalmi bélyegkép fő motívuma a csodálatos környezetben üzemelő Zugligeti Libegő. Az alkalmi borítékon a János-hegyi végállomás épülete, míg az alkalmi bélyegzőn egy függőszék stilizált rajza látható.

Az alkalmi bélyeg 50.000 példányban, Hefelle Glória grafikusművész tervei alapján készült. Megvásárolható a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, egyes postákon és a www.posta.hu-n.

A 150 éve népszerű páros: Margit és Gellért

2020. május 11. MagyarPosta

A Clark Ádám tér híres párja: az Alagút felől „Margit”, a Budai Vár felől „Gellért”várakozik. „Ők” azok, akik mindig csak félúton találkoznak egymással, és egyszerre 24 embernek okoznak örömet. A Budavári Sikló a főváros egyik legnépszerűbb látványossága, a Világörökség része. A Budai Várba ugyan 1928 óta visz fel autóbusz utasokat, de a turisták annyira megkedvelték a Budavári Siklót, hogy népszerűsége és forgalma nem csökkent.siklo_belyeg.jpg

tovább

Lánglovagok 150 éve

2020. május 04. MagyarPosta

Két perc – riasztás esetén ennyi idő alatt kell elkészülni és kocsiba pattanni egy tűzoltónak. Ha segélyhívás érkezik, először a riasztólámpa gyullad ki a tűzoltólaktanyában, pár másodpercnyi idő jut lélekben is felkészülni. Sokan állítólag otthon is reflexszerűen felpattannak, ha hirtelen valaki felkapcsolja a villanyt. Idén ünnepeljük a magyarországi lánglovagok szervezett működésének 150. jubileumát, a Magyar Posta alkalmi bélyegsor bocsátásával köszönti őket.

tuzoltosag_sor_small.jpg

Mint oly sok jelenleg is működő intézmény, a szervezett tűzoltás alapjait is Szent Istvánnak köszönhetjük. Rendelete szerint a korabeli ’tűzőrző’ feladata volt, hogy vigyázzon a tűzre, hogy az ki ne aludjon, vagy ne terjedjen tovább, míg a többiek templomban vannak. Később ácsok és kovácsok céheire bízták a tűzoltás feladatát, aztán a városokban tűztornyokat állítottak, melyekből a tűzőrség figyelte az épületeket.

A magyarországi modern, központilag szervezett tűzoltóság alapjait a reformkorban Széchenyi István kisebbik fia, gróf Széchenyi Ödön teremtette meg.

Széchenyi Ödön 1862-ben több hetet töltött Angliában, ahol az akkor már híres „Fire Brigade”-nál szerzett gyakorlati tűzoltó ismereteket, és Londonból hazafelé francia és német városok tűzvédelmi rendszereit is tanulmányozza. Hazatérve megállapította Pest és Buda hiányosságait e téren, és 1863-ban megkezdte a fővárosi tűzoltóság szervezését. Az intézményesítéshez pénzt gyűjtött, még az akkor Pest-Budán tartózkodó Alexandre Dumas, francia író is adományozott 110 frankot, amelyet magyar gróf egy díszkard ajándékozásával viszonzott.

Széchenyi Ödön munkájának eredményeket 1870-ben megalakult az első magyar Önkéntes Tűzoltóság és pár nap különbséggel a Hivatásos Tűzoltóság.

A magyar tűzoltóknak számos fejlesztést, találmányt köszönhetünk, mint pl. az egyenruhát, amiből volt téli és nyári is, a mászóövet, a speciális baltát, a sugárcsövet, köteleket, sisakokat.

A Magyar Posta alkalmi bélyegsor kibocsátásával emlékezik meg a Magyar Tűzoltóság és a Magyar Tűzoltó Szövetség alapításának 150. évfordulójáról. A 125 Ft-os bélyegkép fő alakja a budapesti tűzoltóság főparancsnoka, a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség első elnöke gróf Széchenyi Ödön, mellette Az első tűzoltó szakkönyv (1864) képe látható.

tuzoltosag_fdc.jpg

A 135 Ft-os címlet fő alakja a tűzoltóság védőszentje Szent Flórián, mellette pedig az 1871. szeptember 17-i pesti tűzoltógyakorlatról készített metszet részlete és a tűzoltójelkép jelenik meg. Az alkalmi borítékot egy tűzoltó zászló részlete, a bélyegzőben pedig a tűzoltójelkép stilizált rajza díszíti.

A kétcímletű bélyegsorozat címletei 50.000-50.000 példányban Kara Orsolya grafikus tervei szerint készültek a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma által biztosított forrásanyagok felhasználásával.

Az újdonság 2020. május 4-én jelenik meg, és ettől az időponttól kezdve megvásárolható az elsőnapi postákon, a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, egyes postákon és a www.posta.hu-n.