Milliókat érő hibák

2020. június 16. MagyarPosta

Minél ritkább egy régészeti lelet, egy drágakő vagy egy festmény, annál értékesebb, igaz ez a bélyegekre is. Sőt, hatványozottan igaz a bélyeg-tévnyomatokra. Egy-egy nagyon ritka tévnyomat ára felér Monet-, Renoir- vagy Gauguin-alkotásokéval. De mit is hívunk tévnyomatnak? És miért ilyen értékesek?

A tévnyomat tulajdonképpen egy nyomdahibás bélyeg, amely véletlenül átcsúszott az ellenőrzésen, és rövid időre postai forgalomba került, a hiba észlelésekor azonban bevonták. Az, hogy műszaki hiba vagy emberi mulasztás miatt készült tévnyomat, tulajdonképpen mindegy, csak az számít, hogy hány darab maradt közkézen. A budapesti Bélyegmúzeum számos, milliókat érő, mára már legendássá vált tévnyomatot őriz. Ezek közül mutatunk be itt három izgalmas ritkaságot.

A legértékesebb magyar tévnyomat, a Fordított Madonna

 

Ki gondolta volna, hogy egy rosszul elhelyezett papírból milliós ritkaságot születik?

Az 1921 és 1925 között nyomott Koronás Madonna sorozattal– amelyet Helbing Ferenc tervezett – pont ez történt. A bélyeget két színnel, két fázisban nyomták; külön a keretet és külön a középrészt. Az 5000 koronás névértékű címlet esetében azonban valami véletlen folytán fordítva került a  papír  a nyomdagépbe, így az egyik bélyegíven a bélyegábra közepén levő, Szent Koronát viselő Madonna 180 fokkal elfordult. Mivel a képmás szimmetrikusan a bélyeg közepén maradt, az egyforma méretek miatt nem volt nagy a képelcsúszás, ezért nem vették észre az ellenőrök a hibát.  A tévnyomatból egy 100 bélyeget tartalmazó ív postai forgalomba is került. A ritkasággal a budapesti Bélyegmúzeum is büszkélkedhet.

forditott-madonna-tevnyomat.jpg

 

 Amikor lemaradt a felirat

 Szakértők szerint minden idők legdrágább magyar filatéliai ritkasága – a megmaradt ívdarab együttes piaci értékét tekintve – a Nagymánya tévnyomat.

 nagymanya_belyeg_felulnyomat_nelkul.jpg

1938-ban az első bécsi döntés a Felvidék déli, többségében magyarlakta részének visszacsatolásáról rendelkezett. Ennek emlékére a Magyar Posta a Szent István sor 20 és 70 filléres címletét eltérő színben újra nyomta, és az alábbi képen is láthatóan a bélyegeket Hazatérés 1938 felülnyomással látta el.

hazateres-19381-belyeg_felulnyomattal.jpg

Egy felvidéki kisközségbe, Nagymányára azonban olyan 100 bélyegből álló ív került, amelyről hiányzott a felülnyomat. A felirat nélküli tévnyomatból 62 már elfogyott, mire rájöttek a hiányosságra. A 24 bélyeges ívmaradék, amely a Bélyegmúzeum tulajdona, ma már felbecsülhetetlen értékű.

A „himlőhelyes” király

Az 1871-ben kiadott elhíresült bélyegsoron Ferenc József látható. A krómsárga, 2 krajcár névértékű bélyegeken a nyomdafesték nem egyenletesen oszlott el, ennek ’ köszönhetően’ úgy tűnik, mintha himlőhelyes lenne az uralkodó arca. A szépséghiba miatt az elkészült ívek nagy részét ugyan bezúzták, de néhány példány így is forgalomba került. Az egyetlen, ezzel bérmentesített nyomtatvány a Bélyegmúzeumban található.

himlohelyes_kiraly_belyeg.jpg

 

 

Ha felkeltették az érdeklődésedet ezek a becses hibák és további bélyegkülönlegességek is érdekelnek, látogass el a budapesti Bélyegmúzeumba, amelynek a világon egyedülállóan gazdag gyűjteményében több mint 14 millió darab bélyeg található a világ minden tájáról, köztük az említett ritka tévnyomatok is. A gyűjteményből 550 ezer darab látható kiállítva, de ha kérjük, bármelyiket megcsodálhatjuk.  

A múzeum várhatóan a rendkívüli veszélyhelyzet megszűnését követően nyit újra. Bővebb információt itt találsz:http://www.belyegmuzeum.hu/ 

A bejegyzés trackback címe:

https://posta.blog.hu/api/trackback/id/tr1215740194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása