Minél ritkább egy régészeti lelet, egy drágakő vagy egy festmény, annál értékesebb, igaz ez a bélyegekre is. Sőt, hatványozottan igaz a bélyeg-tévnyomatokra. Egy-egy nagyon ritka tévnyomat ára felér Monet-, Renoir- vagy Gauguin-alkotásokéval. De mit is hívunk tévnyomatnak? És miért ilyen értékesek?
A tévnyomat tulajdonképpen egy nyomdahibás bélyeg, amely véletlenül átcsúszott az ellenőrzésen, és rövid időre postai forgalomba került, a hiba észlelésekor azonban bevonták. Az, hogy műszaki hiba vagy emberi mulasztás miatt készült tévnyomat, tulajdonképpen mindegy, csak az számít, hogy hány darab maradt közkézen. A budapesti Bélyegmúzeum számos, milliókat érő, mára már legendássá vált tévnyomatot őriz. Ezek közül mutatunk be itt három izgalmas ritkaságot.
A legértékesebb magyar tévnyomat, a Fordított Madonna
Ki gondolta volna, hogy egy rosszul elhelyezett papírból milliós ritkaságot születik?
Az 1921 és 1925 között nyomott Koronás Madonna sorozattal– amelyet Helbing Ferenc tervezett – pont ez történt. A bélyeget két színnel, két fázisban nyomták; külön a keretet és külön a középrészt. Az 5000 koronás névértékű címlet esetében azonban valami véletlen folytán fordítva került a papír a nyomdagépbe, így az egyik bélyegíven a bélyegábra közepén levő, Szent Koronát viselő Madonna 180 fokkal elfordult. Mivel a képmás szimmetrikusan a bélyeg közepén maradt, az egyforma méretek miatt nem volt nagy a képelcsúszás, ezért nem vették észre az ellenőrök a hibát. A tévnyomatból egy 100 bélyeget tartalmazó ív postai forgalomba is került. A ritkasággal a budapesti Bélyegmúzeum is büszkélkedhet.
Amikor lemaradt a felirat
Szakértők szerint minden idők legdrágább magyar filatéliai ritkasága – a megmaradt ívdarab együttes piaci értékét tekintve – a Nagymánya tévnyomat.
1938-ban az első bécsi döntés a Felvidék déli, többségében magyarlakta részének visszacsatolásáról rendelkezett. Ennek emlékére a Magyar Posta a Szent István sor 20 és 70 filléres címletét eltérő színben újra nyomta, és az alábbi képen is láthatóan a bélyegeket Hazatérés 1938 felülnyomással látta el.
Egy felvidéki kisközségbe, Nagymányára azonban olyan 100 bélyegből álló ív került, amelyről hiányzott a felülnyomat. A felirat nélküli tévnyomatból 62 már elfogyott, mire rájöttek a hiányosságra. A 24 bélyeges ívmaradék, amely a Bélyegmúzeum tulajdona, ma már felbecsülhetetlen értékű.
A „himlőhelyes” király
Az 1871-ben kiadott elhíresült bélyegsoron Ferenc József látható. A krómsárga, 2 krajcár névértékű bélyegeken a nyomdafesték nem egyenletesen oszlott el, ennek ’ köszönhetően’ úgy tűnik, mintha himlőhelyes lenne az uralkodó arca. A szépséghiba miatt az elkészült ívek nagy részét ugyan bezúzták, de néhány példány így is forgalomba került. Az egyetlen, ezzel bérmentesített nyomtatvány a Bélyegmúzeumban található.
Ha felkeltették az érdeklődésedet ezek a becses hibák és további bélyegkülönlegességek is érdekelnek, látogass el a budapesti Bélyegmúzeumba, amelynek a világon egyedülállóan gazdag gyűjteményében több mint 14 millió darab bélyeg található a világ minden tájáról, köztük az említett ritka tévnyomatok is. A gyűjteményből 550 ezer darab látható kiállítva, de ha kérjük, bármelyiket megcsodálhatjuk.
A múzeum várhatóan a rendkívüli veszélyhelyzet megszűnését követően nyit újra. Bővebb információt itt találsz:http://www.belyegmuzeum.hu/