A közelgő vizes világbajnokság apropóján összegyűjtöttük, hogy milyen bélyegekkel szurkoltunk eddig itthon és a világban. 
Az idei év kétségtelenül legnagyobb sporteseménye a most pénteken kezdődő FINA vizes világbajnokság lesz, amelynek először ad otthont Magyarország, azon belül is Budapest és Balatonfüred. Az olimpiák és a labdarúgó-világbajnokságok után a harmadik legjelentősebb sportrendezvény, hiszen az ötkarikás játékok műsorának gerincét adja a medencés úszást, a nyílt vízi úszást, a műugrást, a vízilabdázást és a szinkronúszást csokorba fogva. Mint minden hazai rendezésű világverseny előtt, a Magyar Posta most is gondoskodott filatéliai csemegéről: hagyományainkhoz híven ez alkalomból új bélyeget bocsátott forgalomba.
VÍZILILIOMBÓL KABALAFIGURÁK
A 2017. évi vizes világbajnokságot köszöntő bélyeg a Graphasel Design Stúdió és Tatai Tibor grafikusművész tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben készült. Az alkalmi bélyegen, melynek hangulatát a vízre utaló világoskék alapszín határozza meg, a világbajnokság kabalafigurái, Water Lili és Water Lali, továbbá az esemény logója jelenik meg. Az első napi borítékon az esemény arculati motívumai mellett a Nemzetközi Úszószövetség logója, továbbá a sportágakra utaló szimbólumok láthatók, míg az első napi bélyegzőt szintén a világbajnokság logója díszíti.
VIZES SPORTOKKAL FOGLALKOZÓ BÉLYEGEK
A vizes sportok első hivatalos világversenyét Budapest rendezhette: 1926-ban a Császárfürdő adott otthont a csak férfiak számára kiírt Európa-bajnokságnak. Erre ugyan nem adott ki a posta bélyeget, ám egy évvel korábban hozta forgalomba az első olyan sorozatot a világon, amely modern kori sportágakat ábrázol. (Az első sporttematikájú bélyegsort az 1896-os athéni olimpiára adták ki a görögök, s ezt ókori vázaképekkel, szobrokkal, stadionokkal és istenek képeivel ékesítették.) Ezek között szerepel a 400 koronás címleten egy gyorsúszó, egy evezős, valamint egy éppen vízbe ugró alak, akibe akár a műugrót is bele lehet látni. Ugyanebben a szériában láthatjuk az első labdarúgást, vívást, alpesi sízést, műkorcsolyázást, gátfutást, dísztornát és cserkészetet ábrázoló bélyeget is.
A kontinensviadalok kezdete óta többször is visszatért Magyarországra a medencés sportok seregszemléje. 1958-ban a margitszigeti sportuszoda volt a helyszín. Az alkalmi bélyegsorban úszót és műugrót láthatunk, továbbá egy, a sportrajongók figyelmét különösen magára vonó címletet: a játékszert terelő vízilabdázón nincs sapka! Tárgyi tévedés volt a tervező részéről, ugyanis sapka nélkül nem lehet játszani. Ha lekerül a játékos fejéről, megállítják a mérkőzést, amíg föl nem veszi.
Legközelebb aztán a 21. században rendezhettünk vizes Eb-t, mégpedig 2006-ban és 2010-ben Budapesten, majd 2012-ben Debrecenben. Ebben az időszakban a vízilabdázóknak más helyszíneken és más években volt az Európa-bajnokság, a hagyományosan sikersportágunk legjobbjait hazai medencében láthattuk 2001-ben és 2014-ben, amikor Budapest volt a házigazda. Bélyeg azonban csak a 2001-es, 2006-os és a 2010-es kontinensbajnokságra készült.
Ízelítő magyar bélyegekből vizes sportok témakörben
Az olimpiai csapatsportok közül a vízilabda a legeredményesebb magyar szempontból. Most már bízvást kimondhatjuk, évszázados sikerszériát tudhat maga mögött, hiszen az 1912-es olimpia óta (amikor nem kényszerült politikai okból távol maradni) mindig az első hat között végzett válogatottunk. A sportág történetében egyedülálló teljesítmény a 9 aranyérem, mert az utánunk következő Nagy-Britannia négyszer végzett az élen.
Nyilván ezzel van összefüggésben, hogy a legtöbb – tizenegy – vízipólós bélyeg is nálunk jelent meg. Közöttük szintén akad egy nevesíthető modellünk: az 1964-es tokiói érmeseket ünneplő sor egyik értékén Markovits Kálmán fordul rá éppen egy svédcsavarra.
Az Európa-bajnokságok históriája is jókora magyar dominanciát jelez. Tucatnyi elsőséggel vezetjük az örökrangsort a hétszer nyertes szerbek előtt. A vizes vébéken eddig háromszor játszották el a magyar himnuszt pólócsapatunk tiszteletére, s ezzel is a lista élén vannak a mieink a szintén háromszor győztes olaszokkal együtt. A fentiek dacára az első vízilabda-jelenetet formázó bélyeg kibocsátása 1952-ben nem a magyar, hanem a Luxemburgi Postához köthető.
A hölgyek 1985 óta mérkőznek az Európa-bajnoki címért, az olimpián 2000-ben rendezték meg először a női vízilabdatornát. Mégis alig találni a női szakágat ábrázoló bélyeget - alább egy 2011-es görög bélyegen látható női vízilabdázó. 
A VÍZIBALETTŐL A PARASPORTIG
A kezdetektől fogva az úszást és a vízilabdatornát kiegészítő, igazán szemet gyönyörködtető műugrás mellé felzárkózott a vizes vébék legfiatalabb szakága, a műúszás, vagy hivatalos nevén a szinkronúszás. Az ókori előképekre visszamenő látványsport a 19. század végén vált szórakoztató kuriózumból versengéssé. Ám csupán 1984 óta szerepel az olimpiai programban, így aztán nem meglepő, hogy ekkor látott napvilágot az első bélyeg, amelyen műúszót ábrázoltak. Hazai címletre először a 2006-os Európa-bajnokság idején került műúszó-motívum.
De nem csupán a vizes sportágak hazai világversenyeire kibocsátott bélyegen látunk úszómotívumokat. Az öttusa és a triatlon egyik versenyszáma ugyancsak az úszás. Az 1969-es, majd a tíz évvel későbbi budapesti öttusa-világbajnokság bélyegein, valamint a 2010-ben a magyar fővárosban lebonyolított triatlon-világbajnokságra megjelentetett címleten egyaránt szerepel. Végül, de nem utolsósorban észre kell vennünk, hogy amióta az olimpiai mozgalom kiterjesztette védőszárnyait a parasportra, a fogyatékos sportolók legjobbjaival is találkozhatunk néhány ország bélyegein. A londoni olimpián győztes valamennyi hazai versenyzőt, épet és hendikeppel élőt egyaránt bélyegkibocsátással tisztelt meg a Brit Királyi Posta.
OLIMPIAI BAJNOK MODELLEK
Külön fejezetet érdemelnek azok a bélyegek, amelyeknek modelljei jól felismerhetők. Híres úszólegendáink több ízben is feltűnnek. Annak ellenére is azonosíthatók néhányan, hogy egy íratlan alapelv szerint élő emberről nem ad ki bélyeget a Magyar Posta. De hát a tervezőművész is csak ember, aki modell alapján szeret inkább dolgozni. Szerencsére nem akárkik közül választhatták ki egy-egy klasszikus mozdulat hordozóját, elég gazdag klasszisokban a magyar sport.
Az 1953-as Népstadion-sorozatban egy pillangóúszó hölgyet látunk, s az úszásnem első bélyeges ábrázolását. Ő nem más, mint a mellúszó olimpiai bajnok Székely Éva, aki egy évvel korábban Helsinkiben ezzel a stílussal diadalmaskodott, s ezután választották külön a mellúszást és a pillangóúszást a következő évtől. Leánya, Gyarmati Andrea két ízben is bélyegmodellé lett: a Magyar Olimpiai Bizottság 75 éves jubileumát köszöntő sor úszócímletén tinifrizuráját, az 1973-as müncheni érmesek sorban pedig a tévéközvetítésben is látott csíkos úszódresszét emelte ki a tervező.
Hasonló módon utalt a grafikus az 1996-os atlantai bélyegen a hátúszózseni Egerszegi Krisztinára, aki pályafutása utolsó aranyérmét ezüstszínű sapkában úszva szerezte meg. Már nevesítve adott ki szelvényes bélyeget az első két úszó olimpiai bajnokunkról a Magyar Posta: Hajós Alfréd és Halmay Zoltán portréja 2003-ban került a gyűjtők albumaiba.
Forrás és fotók: Bélyegmúzeum7
