A skandináv országok bélyegei híven tükrözik az ünnep hangulatát. Nem hivalkodók, inkább meghittséget közvetítenek.
Az északi országokban az ünnepek környékén általában nem kérdés, hogy fehér lesz-e a karácsony. A karácsonyfa és az ajándékok központi szereplői az eseményeknek, ahogy Európa többi országában is, így nem csoda, ha leginkább ezek a motívumok köszönnek vissza a bélyegekről is. A képeket nem bonyolítják túl, de egyértelműségükben, egyszerűségükben is szépek. A karácsonyi bélyegkiadás szokása nem túlzottan régre nyúlik vissza. Európában először Ausztriában 1948-ban jelentettek meg külön alkalmi bélyeget.
Lássuk például a svéd példát, ahol a karácsony legalapvetőbb szimbólumai jelennek meg. A gyertya, a csillag, a fenyő, a hópehely és a masni. A tervezőt az 1930-as, 1940-es évek karácsonyi lapjai ihlették. Elin Sandstöm számára az volt fontos, hogy az ünnep hangulatát visszafogottan tudja közvetíteni, nem hivalkodóan, „hangosan”.
A norvég posta annyival „cifrázta” meg idén a bélyegeket, hogy alakjuk a képen látható motívum formáját követi, nem megszokott téglalap alakúak vagy négyzetesek. Így egy aprócska karácsonyfát vagy szépen becsomagolt ajándékot ragaszthatnak üdvözlőlapjaikra a norvégok.
Norvégiában először 1870-ben küldtek karácsonyi kártyát, ami a tradíció fontos része lett, azóta is szokás üdvözlőlappal köszönteni ilyenkor a rokonokat, barátokat. A lapokból pedig kedves emlékek lesznek. Norvégiában az első karácsonyi bélyeget 1971-ben jelentették meg.
A finn bélyegeket is a fenyő, a karácsonyi díszek uralják városi környezetben, ahogy mára a legtöbb finn is ünnepel. De azért a vezérlő csillag is helyet kapott a képeken, hogy a bibliai történetre is emlékeztessen.
Hollandia is a tél jelképeit és hangulatát hozta ki egyszerű, mégis "csillogó-villogó" bélyegeiből.
