Így lett postamester a királynőből

2014. január 27. postar

A rejtélyes cím a Bélyegmúzeum egyik kincsére utal a sok közül. Ki gondolná micsoda legendák fűződnek egy-egy bélyegritkasághoz. (Néhányat megosztunk az olvasókkal.) Budapesten látható azon kevés bélyeg közül az egyik, amit 1860-ben nyomtattak Új-Brunswickban, és amelyen Viktória királynő arcképének kellett volna szerepelnie, a postamester azonban a saját arcképével helyettesítette a királynőét. Majdnem az egész kész sorozatot megsemmisítették, csak kevés maradt belőle.

postamester.jpg

A múzeum törzsgyűjteményének legteljesebb anyagát a magyar bélyegek adják. Nagyon sok magángyűjtemény kapott itt végleges helyet hagyatékként, illetve egy nemzetközi szerződés eredményeként minden országból megkapja a múzeum az aktuálisan kiadott bélyegeket, amiért cserébe persze a Magyar Posta is elküldi az Egyetemes Postaegyesület tagjainak a mi bélyegeinket.

A Bélyegmúzeumban mintegy 13 millió bélyeget őriznek, hőtől, fénytől, párától védett helyen. (Ebből kb. 550.000 látható az állandó kiállításon.)

33.kép.rim.nyomovitrin_1.1.jpg

Egy kis történelem

A múzeumot 1930-ban alapították. A gyűjtemény alapját Poppovits Mirkó 40 évig gyűjtött bélyegei alkották, aminek egy részét új bélyegekért cserébe eladta, egy másik részét odaajándékozta a megnyíló múzeumnak, cserébe azért, hogy megörökítik a nevét az alapító okiratban is. Ma is ez a gyűjtemény adja a magyar gyűjtemény gerincét, ebben találhatók meg azok a régi, elsők között kiadott bélyegek, amelyek gyűjtésére a posta kezdetben nem fordított még gondot.

A múzeum berendezésének mintáját a nürnbergi postamúzeum adta, első helye az egykori Postapalota 8. emeletének tanácsterme volt. Megnyitásakor 49.000 külföldi és 7000 magyar bélyegből állt a gyűjtemény. Egy belső jelentés így méltatta: „A m. kir. postának berendezés, szakszerűség és a kiállított anyag gazdagsága tekintetében - úgy szólván - Európában versenyen kívül álló bélyegmúzeumot sikerült létesítenie".

Beszerezték többek között a máig legértékesebbnek számító darabokat, a két Hawaii „misszionárius" bélyeget, egyiket csere, a másikat vásárlás útján. Az erre fordított összeg nagysága még parlamenti interpellációt is maga után vont. Birtokukba került a leghíresebb magyar tévnyomat, a Fordított Madonna is. (Ennek értéke több mint 3 millió forint.)

13.forditottmad_lehgíresebb magyar tévnyomat.jpg

Nyílt színi hamisítás

Nem meglepő módon, a mai napig a látogatók egyik kedvenc része a hamisítvány gyűjtemény. A kiállítóterem fekvő tárlóinak felét a Fournier-féle hamisítványgyűjtemény foglalja el. Francois Fournier (1846-1917) svájci bélyeghamisító egy egész „művészeti műhelyt" üzemeltetett. Az általa készített, valódiakként szerepeltetett hamisítványokkal több nagy kiállításon is díjat nyert, sőt 1896-98 között még nemzetközi bírálóbizottsági tagnak is felkérték.

Műhelyében nyíltan folyt az utánzatok készítése, hiszen a kor gyűjtési trendjének megfelelően a világ valamennyi bélyegét magába foglaló előnyomott albumok minden helyére a megfelelő bélyegnek kellett kerülnie. Aki pedig valamilyen oknál fogva nem jutott hozzá az eredeti darabhoz, Fournier-nál a saját szakfolyóiratában közzétett árajánlatok alapján megvásárolhatta a másolatot. Persze ha csak tehette, eredetiként adott túl gyártmányain. A hamisításnak valamennyi válfaját űzte, részleges és teljes hamisítványokat is készített. Legsikerültebb munkái a francia gyarmatok bélyegei, ezekből teljes íveket is nyomtatott.

Tíz évvel halála után a még mindig működő üzemet a Svájci Bélyeggyűjtő Szövetség javaslatára lefoglalták. A klub tagjai a még raktáron lévő készletek kiárusítását megakadályozandó, a hamisítványokból gyűjteményeket állítottak össze, és ezeket a pontos adatok és jellemző jegyek kíséretében elküldték a legismertebb bélyegszakértőknek és egyesületeknek a hamisítványok leleplezését lehetővé téve.

55.kép.DSCN4758 (9).jpg

Bélyegek az „aranyvonaton"

A háború a bélyegeket sem kímélte, 1944-ben az orosz bevonulás hírére a három, legértékesebb bélyegeket tartalmazó ládát először a Magyar Nemzeti Bank egyik veszprémi épületébe vitték. Majd a bank egyéb vagyontárgyaival együtt felkerült az „aranyvonatra", amit Ausztriában az amerikaiak lefoglaltak. 1946-ban a szállítmányt visszaadták, így kerültek a bélyegek szerencsére hiánytalanul és sértetlenül vissza a múzeumba.

Ma már a múzeum a Dob utca és a Hársfa utca sarkán működik. Nem egy költözést és nem egy átépítést kellett megélnie, a legutóbbit 2005-ben. De a múzeum nem csak bélyegeket gyűjt, hanem bélyegtervek első vázlatait, a nyomtatáshoz készített eredeti grafikákat, a nyomáshoz szükséges eszközöket, bélyegzőket.

A Bélyegmúzeumban valódi aranylemezből préselt bélyeg, ékszerbélyeg, három dimenziós, selyemszálas, csipke, sőt még csokoládé illatú bélyeg is várja a kíváncsiakat.

Hamarosan folytatjuk legendás bélyegekkel, bélyegek legendáival. 

A képekért és információkért köszönet a Bélyegmúzeumnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://posta.blog.hu/api/trackback/id/tr635780061

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása