Alfons Mucha bélyeget is rejt a cseh kulturális örökség része, amely megélte egy ország kialakulását és szétválását is.
Az első csehszlovák postabélyeg Alfons Mucha keze munkája volt. A prágai várról készült bélyeg tervével 24 óra alatt elkészült, amikor a frissen megalakult Csehszlovákia kormánya felkérte különböző dokumentumok tervezésére.
A postamúzeumot 1918-ban, az országalapítással szinte egy időben alapították. Kezdetben főleg postai szállítójárművek bemutatására koncentrált a gyűjtemény. Az első időkben sokat költöztették egyik helyről a másikra, először a Károly Egyetemen kapott helyet, majd egy kolostor épületében. Időközönkét ilyen vagy olyan okból be is zárták, például a második világháború idején. Majd bár 1945-ben újra kinyitott, a kommunista rezsimnek a postatörténelem nem volt kedves témája, így hamarosan megint bezárták.
1953-ban már a filatéliára koncentrálva nyitott meg újra. A puhuló diktatúrában aztán a 70-es években ismét témává válhatott a történelem, így egy újabb épületben megint csak megnyílt a kiállítás.
Csehország és Szlovákia szétválásakor a gyűjteményt is el kellett osztani, 2002-ben lett a cseh kulturális örökség része a postamúzeum és kollekciója.
Mivel a kulturális építkezés alapvetően a szállítójárművekkel kezdődött, így igen sokféle postakocsi látható a kiállításon, a 18. század második felétől kezdve a 20. század elejéig. Az egyik kocsi azért is egészen különleges, mert maga I. Ferdinánd osztrák császár használta, amikor lemondott a trónról és utána hosszabb időt Prágában töltött. Ahogy több postai szán is része a gyűjteménynek, köztük olyan is, ami embereket és csomagokat egyaránt szállított, de kifejezetten kicsi, kézzel húzós postai szánkót is használtak a kézbesítők.
A postai egyenruhák már szintén a 18. századtól megkülönböztették a postásokat a közemberektől. Ezekből a ruházatokból is láthatunk jó néhányat a múzeumban, ahogy az egyéb postai eszközökből is, például a kürtből, amely nemcsak jelkép, hanem nagyon praktikus felszerelés is volt. Ugyanis a postások különböző „kódjeleket” fújtak attól függően, hogy éppen lovat szerettek volna váltani az adott postaállomáson, vagy így tudatták, hogy esetleg hány friss lóra volt szükségük, az utasok pedig a hangjelzésre készülhettek a beszállásra.
A gyűjtemény postaládákat, postai témájú szobrokat és festményeket is bemutat, valamint a telekommunikáció fejlődésének történetéről is képet kaphat a látogató.
A magyar Postamúzeum gyűjteményének is számos darabjáról beszámoltunk már korábban. A postakürt történetéről ITT olvashattak, képeslapokról ITT.
Ahogy pedig a legutóbb hírt adtunk róla: Londonban épül egy, az eddiginél nagyobb és egészen különleges részleteket – így például földalatti vasutat – bemutató postamúzeum, ami a tervek szerint 2017-re készül el.
