Százhetven éves a zseniális ötlet

2013. december 20. postar

A jó hír az, hogy megjöttek az első karácsonyi üdvözlőlapok. Méghozzá jó korán, el is csodálkoztam, de mások biztosan rendesebbek, mint én. Lehet, hogy már említettem, hogy valahogy ez nálam mindig az utolsó percre marad, így általában jó eséllyel csak a két ünnep között érkezik meg külföldi barátaimhoz.

karacsony_013.jpg

Általában csak elektronikus módon kommunikálunk, de az ünnepekre és utazások alkalmával megőriztük a képeslapküldés szokását, mert olyan felüdítő ilyen kártyát találni a postaládában a sok számla és egyéb hivatalos levél mellett.

Ráadásul a számtalan digitális üzenet között könnyen elsikkadnak az ünnepi jókívánságok, így viszont kézzel foghatóak és megmaradnak az embernek. Úgyhogy ilyenkor jó eséllyel számíthatok legalább 4-5 szebbnél, szebb kártyára, amik aztán az ünnepek végéig a kisszekrény tetejét díszítik, szépen felállítva, hogy mindenki lássa.

A múzeumigazgató zseniális ötlete

Az első karácsonyi üdvözlőlapot 1843-ban küldték el Londonban. Az ötlet Sir Henry Cole-tól, a Victoria és Albert Múzeum igazgatójától származott, aki azon nyomban meg is festetett egyet egy művésszel, John Calcot Horsley-val.

első karácsonyi képeslap.jpg

(forrás: Wikipedia)

A kép rögtön vitát gerjesztett, ugyanis többek között egy bort iszogató kisgyermek is szerepel a képen. Horsley nem csak a képeslapot tervezte meg, hanem egy előre bérmentesített borítékot is, ami a postai bélyeg előfutára volt.

Így az első képeslapot a művész a megrendelőnek küldte el. (Erre a lapra egyébként egy magyar gyűjtő és művész, Buday György bukkant rá.) Mint ma az üdvözlőkártyákat, ugyanúgy ezeket is borítékba tették, nem sima képeslapként mentek el.

A képeslap tulajdonképpen akkor terjedt el, amikor már lehetőség volt a gyors nyomdai sokszorosításra, azaz az 1860-as évektől. (Finoman szólva meglehetősen felgyorsította a munkát, hogy nem kellett egyenként színezni a litográfiákat.)

A Monarchia járt az élen

Az első valódi postai levelezőlapot 1869. október 1-től az Osztrák-Magyar Monarchia postája rendszeresítette, majd 1870-től ez megjelent Németországban és Nagy-Britanniában is. A karácsonyi üdvözlőlapok már akkor is kiemelkedtek mennyiségben a többi képeslap közül, ezekben a kereskedők is hamar meglátták a fantáziát, így kezdetben gyakran magánkiadásban készültek. Ilyenkor, a szeretet ünnepének közeledtével, olyanok is akartak üdvözletet küldeni távol élő rokonaiknak, barátaiknak, akik máskor nem tették. (Apró érdekesség nagy zárójelben: Jonathan King gyűjtő az 1862 és 1895 közötti időszakból 163 ezer karácsonyi üdvözlőlapot gyűjtött össze.)

karacsony_014.jpgForrás: Postamúzeum

Ahogy már az elején említettem, nagyon szerettem a képeslapokat, és bár erős túlzás lenne azt állítani, hogy tudományos szintig elmélyedtem a témában, rengeteget gyűjtöttem össze belőlük gyerekkoromban. Sőt az ünnepieket mai napig elteszem. A karácsonyiakat, húsvétiakat, később a szülinaposokat nagyon szerettem a szépségük miatt.

A karácsonyi képeslapok témái, nem meglepő módon az ünnep köré épülnek, akár vallási tartalommal: Jézus születése, az angyalok, vagy a téli táj, különböző karácsonyi díszítések képei, gyertyák, gömbök, karácsonyfák, aztán később a rajzfilmfigurák.

Igencsak egyoldalúak voltak

Jó ideig a képeslapok külsőre sem hasonlítottak a maiakhoz. Ugyanis a kép és az írott szöveg egy oldalon volt, így igazán nem lehetett hosszan üdvözölni a címzettet. A másik oldal ugyanis kizárólag a címzésre és a bélyegek elhelyezésére szolgált. Ez 1905-ben változott meg, és nyerte el a képeslap mai formáját, vagyis az egyik oldal csak díszítésre szolgál, míg a másikon van hely írni, és a lapot megcímezni is.

kepeslap_002a.jpgForrás: Postamúzeum

Magyarországon a Millennium évében készült el az első képeslap, ami fontos magyar történelmi eseményeket ábrázolt, egy 32 darabból álló sorozatban. Az első magyar nyelvű karácsonyi képeslapot pedig 1899-ben Klökner Péter adta ki.

A lapokon a mindennapi élet és a politika is nyomot hagyott, nem meglepő, hogy ez a hatás a háborúk idején a leginkább egyértelmű. Egészen meglepő, amikor az egyik képen az angyal egy harckocsi fegyveréből lövi ki az ajándékokat. (Kár, hogy az összes többi tank nem így működött.)

karacsony_001.jpgForrás: Postamúzeum

Aztán az ötvenes években az úttörő-egyenruhás gyerekek Marx és Lenin köteteinek örvendeznek a szép zöld ág előtt, s a fenyőfát traktorral szállítják haza a sztahanovisták, selejtmentes új esztendőt kívánva.

Küldeni és kapni jó!

Manapság nem ritkák a zenélő üdvözlőkártyák sem, így karácsony környékén például a Csendes éjt is játsszák. Az ének 1818-ban hangzott el először, Obendorf bei Salzburg, Szent Miklós-templomában. A „Stille Nacht"-ot egy osztrák pap Joseph Mohr írta, Franz X. Gruber komponálta hozzá a gitárzenét. Azóta pedig számtalan formában feldolgozták már, így Mariah Carey és Enya is.

Valaha ezekben az ünnepi időszakokban a postásoknak plusz műszakokat kellett vállalniuk, mert a rengeteg karácsonyi üdvözletet éjszaka szortírozták. Az 1890-es években a postaládák volt, hogy naponta ötször, hatszor is megteltek, a postások meg akár kétszer is kézbesítettek egy nap.

Azóta persze sok minden változott, de a karácsonyi képeslapok ma is olyan örömet okoznak, mint régen, úgyhogy érdemes küldeni, és jó kapni is.

végére.jpg(forrás: eshop.posta.hu)

A fotókat és a háttérinformációkat köszönjük a Postamúzeumnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://posta.blog.hu/api/trackback/id/tr145695714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása