Kísértetbélyegek

Amikor a technika (a képzelet vagy a szándék) ördöge közbeszól… Mert a bélyeggyártásban is előfordul ilyesmi, néhány emlékezetes esetről korábban is írtunk már. Megnyugtatjuk az olvasót, hogy nem a szellemfotókhoz hasonló okkult jelenségeket szeretnénk itt taglalni. Hivatalosan azokat a kiadásokat nevezik kísértetbélyegnek, ahol véletlenül, a tervező szándékától függetlenül megjelenik egy arc vagy egy alak a bélyegkép egy-egy részletében. Nem árt, ha éles a szemünk, és még jobban figyelünk a részletekre a következő bélyegek esetében! Vajon észrevesszük-e a „kísérteteket”? (Ha nem, mi majd megmutatjuk!)

Vajon csak élénk képzelet vagy leplezett politikai üzenetek? Az első ilyen példa Haitiről származik. Az 1881-ben kiadott általános forgalmi bélyegsoron a szabadságot megjelenítő allegorikus női portré fejkendőjén egy markáns női profil jelenik meg – állítólag valósággal az elnök feleségének, Salamon asszonynak a profilja is lehetne.

Egy másik példa azonban valóban kísértetiesnek tűnik, pláne, ha némi politikai motivációt is felfedezünk mögötte. Egy puccs során Szerbiában brutálisan meggyilkolták I. Obrenovics Sándor királyt és házastársát, Draga Marshint. 1904-ben az új uralkodó, Karagyorgyevics Péter megkoronázásáról egy bélyegsorral emlékeztek meg. A bélyeget egy szerb művész, D. Jovanovics tervezte, a nyomóeszközt a francia Eugene Mouchon véste, a bélyegeket pedig Párizsban nyomták. A címleteken kettős portrét láthatunk: Péter király mellett ősét, Karagyorgyét. Ám ha megfordítjuk a bélyeget, mintha kirajzolódna egy harmadik portré: a meggyilkolt I. Obrenovics Sándor király arcképe! Futótűzként terjedt el az országban, hogy ez az arc a meggyilkolt király halotti maszkja...

Adolf Hitler nem véletlenül a történelem egyik legsötétebb alakja. Az osztrákoknak már az Anschluss előtt rossz ómennek bizonyult, méghozzá egy látszólag ártatlan, virágos bélyegen. 1937-ben, Ausztriában egy karácsonyi bélyeg volt az utolsó kiadás az 1938. március 11-12-én bekövetkezett náci megszállás előtt. Éppen ezen a bélyegen bukkan fel a rózsa szirmai között egy Adolf Hitlerre hasonlító, kísérteties arckép – éppen ezért a bélyeget később baljós előjelnek tekintették.

A náci diktátor azonban jóval később is „visszatért kísérteni” az NSZK-ban, nem hagyva békét a német lelkiismeretnek. 1964-ben a Német Szövetségi Köztársaság egyik forgalmi bélyegén bukkant fel a diktátor szellemképe: a fák koronájában kialakuló véletlenszerű foltocskák között látni vélhetjük a jellegzetes tányérsapkát, szemeket, bajuszt. Persze, azért kell a dologhoz némi képzelőerő, meg ezzel az erővel, akár Chaplin is lehetne a kísértet.

Egy kicsit békésebb vizekre evezve Izland bélyegén talán nem véletlen, hogy éppen a tengeristen bukkan fel egy gejzír hátterében. Ha megfordítjuk a bélyeget, Neptun szemei, orra, szakálla is könnyen beleképzelhető a gőzpamacsokba.

De ne hagyjuk ki a sorból Magyarországot sem. Végül, de nem utolsó sorban a magyar bélyegkiadás sincs fura „szellemkép” nélkül – itt ugyan nem emberi arc jelenik meg, mégsem nehéz politikai színezetet belelátni a véletlenbe, legalábbis az akkori gondolkodásmóddal, amikor az ötvenes években mindent áthatott a gyanakvás. Az 1954-ben kiadott, Magyar Tanácsköztársaság III. megnevezésű bélyegsor 60 filléres címletén egy vörös zászlót lobogtató munkás képét láthatjuk. Ám ha kilencven fokkal elfordítjuk a bélyeget, a lobogó egy sertés egészen pontos sziluettjét adja ki. A tervező művész, Berczeller Rezső nem tervezett több bélyeget…