A Postai Világnap jó alkalmat ad arra, hogy egyszerre tegyünk egy kis történeti kitekintést, ugyanakkor nézzünk előre, hogy a gyorsan változó világban hol a helye a postának, a postai szolgáltatásoknak.
A kezdetek
1874. október 9-én alapították az Általános Postaegyesületet, amelyből később Egyetemes Postaegyesület lett. A kezdetekkor 22 ország, köztük Magyarország is jelen volt. A cél az volt, hogy a nemzeti posták tevékenységét nemzetközi szinten összehangolják, hiszen a szolgáltatás lényegéből fakadóan ez elkerülhetetlen volt. Jelenleg világszervezeti szinten, az ENSZ égisze alatt 190 tagországgal működik a mai Universal Postal Union (UPU) (Egyetemes Postaegyesület).
Ókori postatörténet
Ahogy arról már korábban is írtunk, a posta története már az ókorban elkezdődött, a perzsák rendelkeztek a legszervezettebb postahálózattal, állomásokkal. A rómaiak csak közigazgatási és hadi levelezést továbbítottak. A főuraknak saját levélhordóik voltak, de a középkorban már elengedhetetlen lett egy rendszer felállítása, amikor a „hivatásos” levélhordók elkezdtek működni.
A delizsánszoktól az első bélyegig
Mátyás király idején jelentek meg a hírvivő „szakmában” az első Kocs községben gyártott szekerek, ezekből alakult ki a postakocsi szavunk is. Mária Terézia honosította meg az első postajáratot, amelyet delizsánsz szállított. Ez a járat szállította az első helynévbélyegzővel ellátott levelet, amelyet 1752-ben Nagyszombaton (Tyrnau) adtak fel. Az első bélyeg pedig Nagy-Britanniában 1840-ben látott napvilágot, ez volt a Penny Black.
A magyar bélyeg elődje: a postajegy
Az 1848-49-es szabadságharc filatéliai szempontból is fontos volt, mert ekkor születik meg végül a bélyeg elődje Magyarországon, a postajegy. A XIX. században már a vasút is részt vett a postai szállításokban, amely így jelentősen felgyorsult. Ebben az időben már házhoz is szállították a küldeményeket, nem csak állomástól állomásig. Aztán persze jöttek az autók és a légi szállítás is.
Posta a 21. században
Ma pedig, amikor a kommunikáció egy jelentős része áttevődött a technológia segítségével a digitális szférába, a postáknak is új irányokat kellett találniuk. Ahogy az Egyetemes Postaegyesület vezérigazgatója is írja idei köszöntő levelében: „A posta büszke lehet arra, hogy a legrégebbi kommunikációs eszköz amely még mindig kulcsszerepet játszik az információk és az áruk továbbításában. (…) A posta eddig is számtalan kihívásnak felelt meg, de egyik sem volt olyan jelentős, mint a korszerű információs technológia fejlődése. (…) A versenyképes posta azonban ezeket a kihívásokat arra használta fel, hogy újítson és új piaci szegmenseket hozzon létre, miután megértette, hogy gyorsabb és hatékonyabb kommunikációs eszközre van szüksége egy új kereskedelmi értéklánc megteremtéséhez. (…) Az innováció egyik kulcsa a posta arra való képessége, hogy új technológiákat vezessen be és ügyfelei bizalmát a digitális világban is kivívja.”
A postavállalatok, így a Magyar Posta is folyamatosan dolgozik a fejlesztéseken, s a korszerű irányváltáson ezért vette ki például a részét a csomagszállítás területén az internetes vásárlás teremtette piacból. A postásokon kívül, a postáknak is „közelebb” kellett menniük az ügyfelekhez, minél felhasználóbarátabbá válniuk: a csomag- és csekkautomatákkal, a mobilos csekkbefizetési lehetőséggel és applikációkkal mindez sikerült is.
