150 éves a Pesti Vigadó épülete

2015. július 24. postas_nick

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a Magyar Művészeti Akadémia székházát, a 150 évvel ezelőtt épült Pesti Vigadót. A 285 Ft névértékű alkalmi bélyegképen a díszlépcsőház részlete látható Than Mór: Tündér Ilona találkozása szerelmesével c. festményével (szekkó, 1860-as évek vége). A bélyeg Török Máté fotójának felhasználásával, Benedek Imre grafikusművész terve alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt-ben készült. Július 24-től kapható a készlet függvényében az első napi postákon, valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

pesti_vigado_belyeg.jpg

A török hódoltság 1686-ban bekövetkezett bukásakor Pest romokban hevert, a mai Vigadó tér környékén akkoriban egy zord kőtömeg, a várost védő rondella állt. 1789-ben elbontották, helyére színházépületet szántak, melynek megépítését a pénzhiány sokáig nem tette lehetővé. A pesti publikum egyre inkább igényelte a tánctermet, melynek kivitelezése végül Pollack Mihály tervei alapján 1829-ben megkezdődött. Így épült fel a Redoute, a mai Vigadó elődje, amely a pesti klasszicista építészet egyik csúcsteljesítménye lett. Az első bált 1833 januárjában rendezték. A Redoute rövid pályafutása 1849 májusában ért véget, amikor az osztrák várvédők ágyútüzének áldozatává vált, s jelentős részben megsemmisült.

Az újjáépítéssel 1859-ben Feszl Frigyest bízták meg, s az új palotát, amellyel a tervező magyar stílust akart teremteni 1865-ben adták át. A főhomlokzaton az ország címere mellé a magyar történelem jeles alakjainak portréi kerültek, az oszlopok díszítésére szolgáló szobrokat Alexy Károly készítette, a falfestmények Lotz Károly és Than Mór munkái. A kiegyezést követően a Vigadót a város haszonbérbe adta, s ebben az időszakban az épület a legkülönbözőbb programoknak adott otthont, többek között városi tanácskozásoknak. A megnyitását követő két-három évtizedet zsúfolt báli naptár jellemezte.

A második világháborúban a Vigadó épülete súlyosan megsérült, s kétségessé vált az épületrom jövője. 1968-ban kezdtek hozzá az építkezéshez, illetve bontáshoz, hiszen az épület számos részét megszüntették vagy átalakították. Az akusztika javítása érdekében a nagyteremben prizmás gipsztestekbe helyezett égők kerültek a mennyezetre, miáltal a terem öt méterrel alacsonyabb lett. Az újjáépített Vigadó 1980. március 15-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A régi pompáját csak nyomokban őrző Pesti Vigadó 2004-ben zárt be.

A 2011-ben megalkotott alaptörvény értelmében a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté alakult át, majd két évvel később megkapta a Műcsarnok és a felújítása végéhez közeledő Pesti Vigadó tulajdonjogát. A felújított Pesti Vigadó ünnepélyes megnyitójára 2014. március 14-én került sor. A mai Vigadóban majdnem eredeti szépségében pompázik a díszteremsor. Ismét régi fényében tündököl a főlépcsőház és az előcsarnok, megújult a kamaraterem. A Duna-part eme ékköve új terekkel gazdagodott: az ötödik emeleten előadó- és kiállító teremmel, a hatodik emeleten tetőterasszal, ahonnan pazar látvány tárul elénk a budai oldalra. (Forrás: vigado.hu; mma.hu)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://posta.blog.hu/api/trackback/id/tr127641906
Nincsenek hozzászólások.