Hatalmas csúcsdöntés készül

2014. március 04. postar

A 19. századi 1 centes dél-amerikai bélyeg már háromszor döntött árverési rekordot, mint a legdrágábban eladott önálló bélyeg. Ez újra megtörténhet, sőt a világon a legdrágább címet is elhódíthatja New Yorkban, júniusban, amikor kalapács alá kerül.

1 centes.jpg

Szakértő becslések szerint az ára 10 és 20 millió dollár között lehet majd. A 1856-os Brit Guyana-i 1 centes magenta-bíbor bélyeg története már eddig is igen kalandos volt. 1986 óta nem láthatta a nagyközönség, így gyűjtők és érdeklődők komoly várakozással néznek a lehetőség elé, hogy ezt a világon valóban a legritkább bélyeget, hiszen csak egyetlen egy van belőle, megszemlélhessék. Jelenleg világkörüli úton van, több helyen is kiállítják nyárig.

Hogyan készült?

A bélyeg szükségmegoldás volt, ugyanis az anyaországból nem érkezett meg egy bélyegszállítmány, így a postamester, E. T. E. Dalton utasítására az újságnyomdában készítették, egyszerű technikai kivitelben. A sorozat három darabból állt, a szokatlan magenta-bíbor színű 1 centes a helyi újságok, a bíbor és a kék 4 centesek pedig a postai levéltarifák lerovására voltak alkalmasak. A bélyegek központi képe egy háromárbócos vitorlás és a kolónia latin nyelvű jelmondata: Damus petimus que vicissim (adunk és viszonzást várunk).

Valóban olyan egyszerűre sikerült a bélyeg, hogy tartottak attól, könnyű lesz meghamisítani, így a postamester utasítására a postai alkalmazottnak, aki éppen dolgozott, alá is kellett írnia. Az egycentes bélyegből mindössze egyetlen nyolcszögletűre vágott példány maradt fenn, ezért ez a ma ismert legdrágább filatéliai objektum.

Kalandjai

Története szerint egy 12 éves skót iskolás fiú, Vernon Vaughn találta meg 1873-ban a nagybátyja levelei között. Mivel a bélyeg létezéséről nem tudtak a katalógusok, eladta egy barátjának néhány (6) shillingért. Utána kézről kézre vándorolt, 1978-ig, amikor a híres bélyeggyűjtő, Philipp von Ferrari gróf vette meg 1878-ban már 150 fontért. Hozzáértő lévén hamar felismerte az értékét, így a bélyeg ára meredeken emelkedett. Ferrari még halála (1917) előtt, 1915-ben a berlini múzeumnak adományozta gyűjteményét, majd az első világháború után háborús jóvátételként Franciaországé lett.

Az egycentes ritkaság ötször cserélt gazdát a 3. árverés, vagyis 1924 óta. Ezen az árverésen állítólag licitált a bélyegre V. György angol király is. Azonban nem sikerült megszereznie, ezért ez az egyetlen nagyértékű bélyeg, ami hiányzik a királyi család magánkollekciójából.

Végül egy Gribert nevű kereskedő vásárolta meg, mint kiderült, az ismert amerikai milliomos, Arthur Hind megbízásából, aki közismerten megszállott gyűjtő volt, így mindenki hihetőnek tartotta azt a felröppent pletykát, hogy a szintén tulajdonába került második példányt megsemmisítette, hogy továbbra is csak egy legyen belőle a világon.

Hind 1933-ban meghalt, a bélyeget azonban az özvegy magának követelte, mert állítólag Hind a halála előtt neki ajándékozta. Az özvegy 1940-ben adta el. A bélyeg ára pedig egyre feljebb ment, 1970-ben 240 ezer dollárt ért, majd tíz évvel később már majdnem egy millió dollárt fizetett érte ma ismert utolsó tulajdonosa John du Pont.

Egy rab tulajdonában

További pikáns részlet, ebben a nem kicsit kalandos történetben, hogy John du Pontot 1997-ben 30 éves börtönbüntetésre ítéltek gyilkosságért. (Egy olimpiai bajnok birkózót lőtt meg halálosan.) Így a bélyeg évtizedekig láthatatlanul egy bank páncéltermében pihent. 2010. december 9-én John du Pont a börtönben meghalt, így az örökösödési eljárást követően a bélyegnek új tulajdonosa lett, aki júniusban árverésre bocsátja a ritkaságot. A bevétel egy részét egy állatvédő alapítvány fogja kapni, amit du Pont még szabad életében támogatott.

Jelenleg egy 1855-ös svéd bélyeg – a „Sárga 3 skillinges” tartja a legdrágábban eladott önálló bélyeg rekordját, ami 1996-ban 2,3 millió dollárért talált gazdára. Ez a bélyeg azért különleges, mert az egyébként zöld színben készült bélyegsorból ez az egy darab sárga színű lett, valószínűleg tévedésből. Valódiságával kapcsolatban azonban felmerültek kérdések a bélyeggyűjtők körében. De erről és más bélyegritkaságokról majd egy következő posztunkban szólunk még.

David Beech a British Library bélyegkurátora a Mona Lisáéhoz hasonlította az 1 centes bíbor bélyeg státuszát. Kíváncsian várjuk, megdönti-e az eddigi rekordokat, hiszen ez az árverés ígérkezik minden idők legnagyobb szenzációjának a filatélia történetében.

Az információkért köszönet a Bélyegmúzeumnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://posta.blog.hu/api/trackback/id/tr985841198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.